Gyere ki a Domboldalra...

Nincsen túl az Óperenciákon,

Csak a földi gondokon van túl,

Nincsen aranyalma ott a fákon,

mégis kincs, ami szívünkre hull.

A kerítés sincs ezüstből fonva,

De a kapuja az nyitva áll,

nem gyűjtött ott senki pénzt halomra,

Mégis gazdag mind, ki odajár.

Refr.

Gyere ki a Domboldalra, oly jó odakint,

Ott játszik a szívünk-lelkünk varázshegedűn.

Elmondjuk az életünknek balról jobbra át,

s jókedvünkkel feldíszítjük a Domboldalát.

 Testvér, ismét megütött az élet,

Azért nézel oly búsan felém,

Pedig nem oly rossz, amint te véled,

Csak a szíved nincsen a helyén.

Gyere közénk, mi majd helyrehozzuk,

S megtöltjük az arcod mosollyal,

A sok bajon így állunk mi bosszút,

Mindent meggyógyít a Domboldal.

Refr.

Gyere ki a Domboldalra …..

Emberek, kik jobb világért égtek,

Keressétek a cserkészfiút,

Hős szívével megmutatja néktek,

Merre van a győzelmes kiút.

Szellő, napfény, patakok, virágok,

Szeressétek dalos madarak,

Gyújtsátok jobb kedvre a világot,

Melyben dala győzelmet arat.

Nem kell nekünk egyéb a világon,

Csak a napsugaras Domboldal,

Honnan mindig hódítóan szálljon

Ez a mindig hívogató dal.

A fiaink ezzel növekednek,

S unokáink nem felejtik el,

Sose szabad megszűnni e kedvnek,

S e dalt mindig énekelni kell.

Refr. Gyere ki a domboldalra ….